A magyarok mindenhol ott vannak, és mindenhez hozzá tesznek egy kicsit. Az is köztudomású, hogy a legtöbb híres tudós és művész közül rengetegen magyar származásúak. Így hát miért is maradnánk ki éppen az űrből?

Kráterek a Holdon

17 magyar vonatkozással bíró kráter van a Holdon.

Elneveztek krátereket

• csillagászokról: (Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák, Weinek, és az amatőrcsillagász Hédervári),
• Nobel-díjasokról (Békésy, Hevesy, Zsigmondy – bár utóbbi magát osztráknak vallotta),
• illetve más matematikusokról, fizikusokról (Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann, Bolyai, Segner) történtek.

Illetve van egy Béla nevű kráter is, mely nem kötődik konkrét személyhez.

Kráterek a Merkúron

A Merkúron három magyar nevű kráter található: 

• Bartók (a híres zeneszerző), 
• Jókai (az író) 
• és Liszt (a zeneszerző).

Kráterek a Vénuszon

Magyarokról elnevezett krátereket találhatunk a Vénuszon is, így 

• Jászait a híres színésznő, Jászai Mariról, 
• Klafskyt, Klafsky Katalin operaénekesről, 
• és Orczyt, báró Orczy Emma regényírónőről nevezték el.

A híres magyarokról elnevezett kráterek mellett három másik magyar nevű kráter is található, melyek a következő női neveket viselik: Erika, Margit és Tünde. 

Továbbá egy magyar elnevezésű hátság a Szél-Anya nevet viseli.

Kráterek a Marson

Híres magyarokról elnevezett kráterből csak egy található a Mars felszínén, ez pedig a Kármán, ami Kármán Tódor világhírű matematikusról és gépészmérnökről kapta a nevét.

Magyar elnevezésű kráterből azonban 5 is van a Marson. Ezek: Bak, Eger, Igal, Kalocsa és Paks.

A 34 km átmérőjű Kalocsa kráter a Marson (tőle jobbra a 64 km-es Danielson-kráter látható). (Kép: ESA / DLR / FU Berlin / G. Neukum)

Magyarokról elnevezett kisbolygók

Zachia, Móra, Bolyai, Konkolya, Detre, Izsák Gothard, Ortutay, Róka, Schulhof, Kulin, Szentmártoni, Soros, Petzval, Maxhell, Dezső, Liszt, Bartók, Semmelweis, Petőfi, Kálmán, Teller, Berényi, Vasarely, Lassovszky, de Hevesy, Kodály, Ferenczi, Koromházi, von Neumann, Marik, Polya, Frigyesriesz, Marceliresz és József.

A LEGtöbb - huszonegy magyar kapcsolódású kisbolygót - Kulin György csillagász fedezte fel, akinek az egyik bolygó a nevét is viseli.

Magyar vonatkozású kisbolygók nevei

Íme néhány a magyar vonatkozású kisbolygók közül: Hungaria, Buda, Tata, Ógyalla, Salonta, Corvina, Pannonia, Hunnia, Attila, Mátra, Trasylvania, Balaton, Eger, Pest, Tisza, Drava, Horgos, Szeged.

A felfedezett bolygók közül többet a már említett Kulin Györgyön kívül Strommer Gyula, Lovas Miklós és Sárneczky Krisztián valamint Kiss László észlelt.

Természetesen a már említett bolygók mellett számos más égitestet is fedeztek fel magyar tudósok. Ezek közül sokaknak egyelőre csak egy szám lett a neve, de talán majd egyszer kapnak rendes nevet is.

Magyar felfedezésű bolygók többek között az alábbiak:

• Schulhof Lipót felfedezte a Protogeneiát, az ismert méretűek közül a legnagyobbat (137 km átmérőjű).
• Kulin György a Keaton-t, a Viracoha-t, az Awaji-t, a Cabotot és az 1940 AB-t.
• Lovas Miklós felfedezte a Rockholtot.
• Sárneczky Krisztián számos bolygót fedezett fel közösen Sziládi Katalinnal, Heiner Zsuzsannával, Szabó Gyulával és Kiss Lászlóval.

Az újonnan elnevezett égitestek névadói között szerepel Ady Endre, Dévény Anna, Erdős Pál, Várkonyi Ágnes, Kaffka Margit, Halmos Pál, Lukács Béla és Komjádi Béla, de Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béláról is neveztek el kisbolygót. A bolygóközi térben pedig több száz apró égitest száguld a Nap körül, amelyet magyar csillagász fedezett fel, és/vagy magyar nevet kapott.

Remek eredmények fűződnek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásához is. Nekik az 1997-ben kezdődött kisbolygó-megfigyelési programban több mint ötszáz aszteroidát sikerült felfedezniük. A Nemzetközi Csillagászati Unió rendszeresen hagyja jóvá magyar felfedezésű kisbolygók elnevezését.

Az Ágasvár nevű, 4-5 kilométer átmérőjű égitest a hazai amatőr csillagászat egyik neves észlelőhelyéről, az ágasvári turistaházról kapta a nevét. A Szeidl névre keresztelt kisbolygó Szeidl Béla csillagász tiszteletére kapta a nevét, a Balázs nevű aszteroida pedig Balázs Lajosról, a Konkoly-obszervatórium igazgatójáról – mindkettő felfedezése Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta érdeme. Az 5-6 kilométer átmérőjű Lóczy a nevét Lóczy Lajos geológusról kapta. Egy alig egy kilométeres kisbolygó, amely két és fél év alatt kerüli meg a Napot, Latinovits Zoltán nevét viszi naprendszerünkben. Nem sokkal nagyobb az az égitest, amely Rubik Ernő hírét hordozza. Elneveztek kisbolygót Haynald Lajos erdélyi püspökről, egy obszervatórium megalapítójáról, valamint Teleki Sámuel Afrika-kutatónkról is.

Az 1999 YW14 jelű aszteroidát az ifjan elhunyt Wonaszek Antal (1871–1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Az Egri Csillagásztorony (képünkön) régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7–8 kilométer átmérőjű kozmikus sziklát, amely a kisbolygóöv külső részén halad, és 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, a Jókaimór (2003 NY5) aszteroida 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. (Valószínűleg kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.)

A 4–5 kilométer átmérőjű Tittel (2003 QW68) kisbolygót, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. A Ganz kisbolygó (2003 VL1), ez az 1–2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,6 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814–67) vasöntőmester, gyárosról kapta, ugyanis a magyar nehézipar egyik megteremtője születésének 189. évfordulóján észlelték először.

De neveztek el kisbolygót fiatal magyar tudósjelöltekről is: Rátai Dánielről és Spohn Mártonról az Intel ISEF verseny után neveztek el kisbolygót. Később Sugár Krisztina és Simon Dávid Szabolcs a budapesti Szent Margit Gimnázium végzősei - akik hulladékhő-pumpa nevű találmányukkal vívtak ki nemzetközi elismerést - részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy egy-egy Földközeli kisbolygót neveztek el róluk.

A LEGhíresebb magyar, Puskás Ferenc nevét 2006 augusztusa óta viseli a 82656. sorszámú kisbolygó, amelyet magyar kutatók fedeztek fel. Az égitestet a Spanyolországban található Calar Alto Obszervatórumban tett tanulmányút alkalmával, 2001. augusztus 10-én fedezték fel a Szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló diákok. Sárneczky Krisztián, Szabó Gyula és Sziládi Katalin egy korábban talált kisbolygó követése közben bukkant rá a mindössze 21 magnitúdós égitestre. A 4–5 km átmérőjű kisbolygó a népes Themis kisbolygó-család tagjaként rója útját a Nap körül, amelyet 5,43 év alatt kerül meg. Átlagos naptávolsága 462 millió km, pályahajlása 2,8 fok.

Kisbolygót kapott például Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész is. Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Badacsonyról azt az 1-2 kilométeres égitestet nevezték el, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakanca egy 3-4 kilométeres égitestet "kapott". De 2011-ben csillagot neveztek el a Nagyszőlősön élő Hasznyuk Józsefről, aki a múlt század 50-es éveitől gyűjti az űrhajózással kapcsolatos bélyegeket és relikviákat, emellett kapcsolatokat ápolt a Gagarin család minden tagjával.

Huszonöt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el 2012 nyarán a Nemzetközi Csillagászati Unió. Ruttkai Éva nevét egy 3,4 kilométer átmérőjű, 5,2 keringési idejű aszteroida viseli. A csillagászok azért az adott égitestet választották a színésznő "számára", mert a magyar felfedezések közt a megelőző, 132874. sorszámú kisbolygó Latinovits Zoltán nevét viseli. Így a legendás színészpáros egymás után következik a listán.

Bay Zoltán (1900–92) fizikusról, a magyar Holdradar-kísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6–7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Kisbolygót "kapott" Sajnovics János (1733–85) jezsuita szerzetes, aki ELSŐként bizonyította tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, továbbá Bláthy Ottó (1860–1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, továbbá feltalálta a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is.

Meglehetősen nagy, 5–6 kilométeres aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625–59) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük.

Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878–1955) építészmérnök, gyorsúszó, az ELSŐ magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével sokáig a legeredményesebb magyar férfiúszó volt.

Egy a kisbolygóöv külső felében keringő 2–3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban.

Égitestet neveztek el mások közt Almár Iván csillagászról, Hargittai István és Hargittai Magdolna tudósházaspárról, valamint Farkas Bertalanról, az ELSŐ magyar űrhajósról is.

Aszteroidaként él tovább névleg Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, és Gábor Zsazsáról, akinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot.

Az égitestek nevei előtt sorszámuk, utána az ideiglenes nevük (benne a felfedezés évével) látható. Például: (147421) Gárdonyi = 2003 GG. A kisbolygó Gárdonyi Géza (1863–1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.

További "magyar" kisbolygók: Fertőszentmiklós (egyik felfedezőjének szülőhelye), Mecsek (Baranya és Tolna megyei hegység), Kabos (névadó Kabos Gyula, 1887–1941, színész), Márai (Márai Sándor, 1900–89 magyar író, költő, újságíró), Steiner Zsuzsanna (1927–2012, matematika-fizika szakos tanárnő), Málna (az egyik felfedező kislányának neve), Keszthelyi (Keszthelyi Sándor építész, amatőr csillagászról, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik ELSŐ európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek).

Az égben él tovább a Himalájában a 2013-ban odaveszett két magyar hegymászó is: Erőss Zsolt és Kiss Péter nevét kisbolygóra örökítették. Erőss Zsolt (bal oldalon) minden idők LEGsikeresebb magyar hegymászója volt, Kiss Péter pedig fiatal kora ellenére már maga mögött tudta az Alpok mind a 82 négyezres csúcsát. A két, egyenként 3-4 kilométeres égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006-ban, sorszámot 2008-ban kapott. Mindkét égitest keringési ideje valamivel több, mint öt év. A 199687 Erősszsolt és a 199688 Kisspéter aszteroida is emléket állít a Kancsendzönga meghódításának, ami tragédiával végződött.