December havi legek, rekordok, kiemelkedő események
Itt találhatod a december havi magyar legeket, rekordokat, kiemelkedő eseményeket és jeles napokat. Erre a hónapra esik többek között a magyar rádiózás vagy éppen a magyar kártya, de ebben a hónapban van - persze nem csak nálunk - az év LEGrövidebb napja is. Mi magyarok, minden nap tudunk valami maradandót alkotni.
December 1.
A magyar rádiózás napja. 1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás idehaza.
December 2.
1906. december 2-án született Budapesten Goldmark Péter Károly, a színes televíziózás atyja.
1976. december 3-án mérték Magyarországon a LEGalacsonyabb légnyomási értéket. Aznap 968,6 hPa értéket mutatott a barométer Nagykanizsán.
1994. december 2-án mérték a LEGalacsonyabb relatív nedvességet (3%) Magyarországon, mégpedig a Kékestetőn. Relatív nedvesség a levegő tényleges és a telítési páranyomásának aránya, tehát adott hőmérsékleten a levegőben lévő vízgőztartalmat számszerűsíti.
December 3.
Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793 december alakult meg Marosvásárhelyen volt az ELSŐ magyar tudós társaság. Tudós kezdeményezője Aranka György volt. A tudós társaság célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. A társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg; ennek fő oka a Habsburg hatalom fokozódó elnyomása volt.
December 4.
1967-ben - ezen a napon - Albert Flórián, 75-szörös válogatott labdarúgó, elnyeri a France Football által alapított aranylabdát. Mindmáig ő az EGYETLEN magyar, aki ezzel a címmel büszkélkedhet.
December 5.
1872-ben Szlávy József megalakítja kormányát. Ő volt a dualizmuskori történelem EGYEDÜLI politikusa, aki a Képviselőház és a Főrendiház elnöke is volt.
December 6.
1834. dec. 6-án született Mechwart András, a magyarországi villamosipar elindítója, a malomipart forradalmasító hengerszék és később a motoros szántógép feltalálója.
A magyar pálinka (hungarikum) napja is ekkor van, hiszen Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentjének napja. Először 2007. december 6-án tartották meg.
December 7.
1850-ben ezen a napon született Schwarz Dávid, a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Kéőbb özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajó típust.
December 8.
1956-ban ezen a napon dördült el a salgótarjáni sortűz, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni leszámolások LEGvéresebb sortüze. A lövéseket akkor adták le, amikor mintegy 4000-en összegyűltek a megyei tanács épülete előtt, két munkástanácsi vezető (Gál Lajos és Viczián Tamás) szabadon bocsátását követelve. Az áldozatok teljes száma máig nem ismert (név szerint 46 személyt ismerünk).
December 9.
A Labdarúgás világnapja - ehhez kapcsolódón olvasd el a Magyar futball bajnoki rekordjai című cikkünket.
2010-ben ezen a napon mérték a LEGnagyobb széllökést Magyarországon. A Kab-hegyen 47,7 m/s (171,7 km/h) sebességgel sűvített a szél. Mindez persze jelentősen elmarad a Földön mért egyik legnagyobb széllökés sebességétől, amelyez az Olívia trópusi ciklon belsejében mérték 1994. április 10-én, közép-európai idő szerint 11 óra 55 perckor. A szél sebessége elérte a 408 km/órát, azaz a 112,3 méter/sec sebességet.
December 10.
Az Emberi jogok napja - Magyarország Alaptörvénye két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével.
December 11.
Nemzetközi hegy nap - Hazánk LEGmagasabb hegye a Mátrában található 1014 m magas Kékes-tető. Ugyanakkor a LEGnagyobb átlagmagassággal a Bükk hegység büszkélkedhet.
December 12.
1900 december 12-én született Budapesten a napenergia-hasznosítás jeles kutatója, az ELSŐ nap-ház tervezője, Telkes Mária, akit Amerikában csak Napkirálynőnek hívtak.
December 13.
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év LEGrövidebb napja. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Ezen a napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett.
1928-ban megkezdődik az utcai távbeszélőhálózat felszerelése Budapesten
December 14.
Egy 2001-es kormányrendelet óta ez a nap a Hűség napja hazánkban, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
December 15.
Ezen a napon született 1802-ben Bolyai János magyar matematikus és hadmérnök. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik LEGhíresebb magyar matematikus, a "geometria Kopernikusza", "az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője". 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát.
December 16.
1882 december 16-án született Kodály Zoltán. Zenepedagógiai koncepcióját, a Kodály-mószert 2016-ban az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
1991 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kórusok napját is.
December 17.
1895-ben ezen a napon halt meg Irinyi János, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.
December 18.
A nemzetiségek napja Magyarországon. Az Országgyűlés 2011. december 19-én alkotott a nemzetiségekről sarkalatos törvényt, amely a korábbiaknál több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek. A törvény értelmében a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. A három LEGnépesebb nemzetiség a 2011-es népszámlálás adatai szerint (saját bevallásuk alapján): cigányok (315 583 fő), németek (185 696 fő), románok (35 641 fő)
December 19.
1895-ben a világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság.
December 20.
Vámos Miklós internetes honlapjának bemutatása 2010-ben. Ez volt az ELSŐ írói weblap Magyarországon.
December 21.
A csillagászati tél kezdete, az év LEGrövidebb napja. A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a "Téli napforduló" megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a "kara csun" volt. A "kara"- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a "csun" – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban. A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).
December 22.
Hazánkban az ELSŐ nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. A német matematikus és csillagász, Regionalizmus jóvoltából, akinek repertoárjban világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk száltak az égbe.
December 23.
1891 dec. 23-án Gyulán született Bródy Imre, a kriptonégő feltalálója. Az általa kidolgozott kriptonlámpa gyártásához kutatásai alapján, Ajkán építették fel a világon az ELSŐ gazdaságosan üzemelő kriptongyárat. A kriptonlámpa 1937-ben jelent meg először a világpiacon és hatalmas sikert aratott.
December 24.
Bár hivatalosan ez a nap még nem karácsony napja, Magyarországon december 24-én tartjuk a szentestét. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, majd összegyűlik a család és a vacsora után megajándékozzuk egymást. A nap az éjféli misével zárul. A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, mely a mai napig sok helyen a karácsony része. Magyarországon ELŐSZÖR Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá.
December 25.
Karácsony napja. Jézus születésének ünnepe.
1846 dec. 25-én született Magyarország ELSŐ földmágnesességi felmérésének elkészítője, Kurländer Ignác meteorológus, földmágnesesség-kutató.
December 26.
Széchenyi István kezdeményezésére 1838. december 26-án megalakult a Pesti Hengermalom Társaság és ezzel megalapították hazánk ELSŐ, gyár jellegű gőzmalmát.
December 27.
1896-ban ezen a napon született Kabay János, a magyarországi morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója. Gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve 2016 óta hungarikum.
December 28.
1903. december 28-án született Neumann János, hazánk egyik legeredetibb matematikai gondolkodója, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője. Az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megalapítása is. Részt vett az egyik ELSŐ számítógép tervezésében; foglalkozott a programozással is. Ezen az úton haladva jutott el az automaták általános elméletéhez; itt olyan alapvető kérdésekkel foglalkozott, mint az önreprodukáló automaták, megbízható organizmusok szintézise megbízhatatlan elemekből illetve a számítógép és az agy működésének összehasonlítása. Életműve az informatika és a számítógépek világában hungarikum.
December 29.
A magyar kártya napja. A magyar kártya, más néven Tell-kártya 32 vagy 36 lapos kártyatípus, a legismertebb magyar kártyajátékok eszköze, Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya, mely Friedrich Schiller: Tell Vilmos című, hatalmas sikerű, 1804-ben megjelent színdarabja alapján készült. Magyarországon és a német nyelvterületen a legelterjedtebb.
December 30.
1916-ban ekkor koronázták meg az UTOLSÓ magyar királyt, IV. Károlyt és Zita királynét Budapesten, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
December 31.
1582 óta az év UTOLSÓ napja (hivatalosan 1691 óta)