Farkas Bertalan (1949- )
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.
Őt követően még egy magyar, Simonyi Károly járt űrturistaként - a világon EGYEDÜLIként - kétszer is a világűrben.
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a LEGnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület. 1946-ban dr. Kulin György alapította, ám akkor az MCSE mindössze három évig, 1949-ig működhetett. Újjáalakulására 1989-ben kerülhetett sor: február 19-én, Kopernikusz születése évfordulóján alapították meg ismét, az előző szervezet jogutódjaként.
1720. május 15-én született Hell Miksa, korának egyik LEGhíresebb csillagásza, aki először számította ki helyesen a Nap-Föld távolságot.Ma a Holdon egy kráter és egy kisbolygó viseli nevét
Magyarországon a LEGnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzet a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteményében tekinthető meg. Az 5 centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő holdkőzet Algériából, a valaha felfedezett LEGnagyobb holdi meteorithullásból származik. Igazán érdekessé az teszi, hogy a Földnek eddig csupán három szegletén bukkantak holdkőzetekre, amelyek azután hullhattak a Földre, hogy egy kisbolygó vagy üstökös egykor a Hold felszínének ütközött, a becsapódás ereje pedig kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle.
A magyarok mindenhol ott vannak, és mindenhez hozzá tesznek egy kicsit. Az is köztudomású, hogy a legtöbb híres tudós és művész közül rengetegen magyar származásúak. Így hát miért is maradnánk ki éppen az űrből?
